Az első örömhír az, hogy már visszajött két kiló, szóval a negatív csúcsot jelentő 74 kilóm után most már átléptem a 76 kilót, és veszedelmes tempóval száguldok a 77 felé. Egyszer talán átlépem a 80-at is és végre férfisúlyom lesz.

A második örömhír nemtom mi, viszont rájöttem, hogy kurvára kell keresnem egy második részmunkaidős melót, mert ezen a héten például csak 14 órát dolgozom, és ha ez olyan 20 órákra fog beállni, akkor az nem lesz vicces megélhetés szempontjából. Az a para, hogy nem megy valmami miatt a bolt, és ezért nincs is szükség annyi emberre, ezért nem is dolgozik annyit egyikünk se. Az a durva, hogy ezen a héten én vagyok az a shop manageren és a shop supervisorokon kívül, aki a legtöbbet melózik a maga 14 órájával, holott én part-time-os vagyok, és a full-time-osak is kevesebbet nyomnak nálam. Szóval megint indul a melóriszörcs, hogy ne fogyjak ki szépen lassan a pénzből. (Előző hónapban teljesen jó pénzt nyomtam - amit pénteken utalnak majd -, mivel a nyitás meg a tréningek miatt jó sokat kellett dolgozni, de mostanában beálltunk egy punnyadós szintre.)

Na most megyek albit nézni, mer az meg a másik aktuális projekt, lévén május 20-án át kell költöznöm. Többek között azér is kell a második állás, mert drágább lesz a lakbérem.

Na csákány.

Ma voltunk kertet nézni Denivel, Jenie-vel meg Hannah-val. Szóval összejött a bracs, na. Ez itt úgy működik, hogy vannak mindenféle privát kertek, amiket bizonyos napokon megnyitnak a publikum előtt, hogy meglátogathassák. A belépődíj jótékonyságra megy és olyan 3 font környékén mozog majdnem mindenhol. És a britek mennek és látogatják ezerrel a kerteket, mert ők ilyen kertbuzik.

Először egy kisebb kertet néztünk meg ami asszem valami szerzetesi kert volt, ebben most nem vagyok biztos. Nem volt rossz, de itt-ott azért még dolgozhattak volna vele. Lehet nézelődni:

A második a Goldney Hall volt, ami egy kurva híres kert és a University of Bristol tulajdonában van, és évente kétszer lehet megnézni összesen, plusz ma valami miatt. Ezt nem terveztük, de mivel ott volt az előző kert mellett, naná, hogy meglátogattuk ezt is. Zsír a cucc, jó nagy, szépen rendbe van rakva. Az épületen keresztül lehet bejutni a kertbe, vannak kis helyes szökőkutak, sétányok, meg minden. Ami durva, hogy ezeknek az őrült brit nemeseknek volt egy olyan mániájuk, hogy barlangot építettek maguknak a kertjeikbe, mert annyira sok pénzük volt. Ezt úgy hívták, hogy grotto, és a Goldney Hallban van a leghíresebb grotto egész Bristolban. Elég kemény, 27 évig építették, úgy néz ki, hogy alapvetően egy kis domb, de lefelé ásnak bele egy lyukat. Belül a karibi térségből idehordott kagylókkal, őskori kövületekkel meg mindenféle ásványokkal van kirakva az egész fal mindenhol, plusz még víz is folyik benne, amit egy szobor önt, szóval nem szaroztak. Ja, és a torony, amit láttok majd a képeken, az csak azért lett odaépítve, mert abban volt a gőzgép, ami pumpálta a vizet a grotto-ba. Na, that's what I call kert, vagy miafasz:

Asszem utoljára vasárnap írtam, szóval mondom mi történt. Hétfőn kedden nem melóztam, szóval voltam tesco-ban, főztem gyúrtam, ilyenek. Próbáltam mexikói babot csinálni, csak frankón odaégettem, mert kevés vizet öntöttem alá, úgyhogy ment a kukába. Bosszúból másnap megint nekiálltam, és sikerült a végére érnem hiba nélkül. Szóval most tele vagyok mexikói babbal, ment a mélyhűtőbe is. Aztán szerdán-csütörtökön meló volt. Meg ma is, mert reggel hívtak, hogy be kéne ugrani, mondom jó, beugrok. Beugrottam, mondta a shop manager nap végén hogy nagyon köszi, ezt megjegyzi, ez egy jó pont. Lassan úgy érzem már túl jó vagyok, szóval világuralomra kéne törnöm, de legalább átvenni az irányítást a cég felett, jól kirúgni meg megalázni mindenkit, vagy valami.

Hétfőn mászkáltam a városban, mert kéne vennem valami új lépőt a melóhoz (fekete sportcipő), mert abban mégiscsak kényelmesebb lesz dolgozni. Amúgyis kb 5 forintért lehet venni ilyen trendi vászoncipőket minden második boltban, szóval valamit szerválok most már holnap.

Szerdán voltam fográsznál, érdekes volt. Megnéztem kedden három fodrászt, amit találtam. az egyik egy plázában volt, és valami 30 font volt minimum egy vágás, szóval az fakjú kategória, aztán volt egy másik, ami ilyen mcdrive feeling: nincs időpont, csak beülsz, azt mikor sorra kerülsz, levágják a hajadat. Elég egyszerű emberek ültek, meg a fodrász is az volt, szóval nem tetszett. Na meg volt egy kínai fodrász az utcában ahol dolgozom. Az szimpi volt, mert a srácok, akik vágták a hajakat, azok olyan trendik voltak meg minden, gondoltam akkor hajat is jól vágnak. Meg egyébként is a kínaiak szorgos emberek, meg meg kell élniük, szóval jól kell dolgozniuk, különben éhenhalnak. Na oda szépen bementem, kaptam időpontot másnapra. Következő nap bementem, leültem, körbenéztem, bazmeg csak kínai. Kicsit elkezdett motoszkálni bennem, hogy lehet azér ez erős, hogy fehérként beülök hajat vágatni az ázsiaiakhoz, de végül megtették amit meg kellett, ebzsélgettünk is, már amennyira tudtak angolul. Ja igen, egy szép színes magazinból ráböktem egy nagyon édes kínai srácra, hogy na ilyen hajat vágjál, és olyat vágott, szóval megoldottuk a kommunikáció legfontosabb részét, a többi meg ment, ahogy ment. Végülis nem volt para a végére, levágták a hajamat normálisan, ennyi. Ja 22 font volt, itt ennyi a hajvágás legalja, szóval ez egy szarország. (Zárójelesen megjegyzem, hogy opcionálisan mehettem volna négerek közé is hajat vágatni, de azért az egyrészt merész lett volna, másrészt az ázsiai haj mégiscsak hasonlóbb az én európai fejemen növőhöz, mint a gyapjas feka bodorhajhoz.)

Még hétfőn betévettem a Primark nevű boltba is, amire mindenki azt mondta, hogy kurva olcsó ott a ruha. Most képzeljétek azt, hogy itt eleve rongyárban vannak a dolgok sok helyen, és akkor még van olyan hely, ami még annál is olcsóbb. Na mondom megkeresem és megnézem magamnak. Öcsém, mikor megtaláltam és bementem, nem hittem a szememnek. Vissza 20 évet és pár ezer kilóméter ugrás Magyarországra: ez a bolt maga a megtestesült szocialista nagyáruház. Mintha a corvin áruházba léptél volna be a 90-es évek elején. A bolt kb úgy néz ki, hogy van egy üvegfelület (kirakat), meg van a belső rész. Nulla dekoráció, se kint, se bent, csak polcok, meg fogasok, és telerakva mindenfelé ruhával, és teli emberrel. Az árak tényleg a béka segge alatt, de csak így körbefutottam, mert nem hittem, hogy ilyen puritán szutyok bolt van itt a világ legjobb országában. Hát van ilyen is, szóval látszik, hogy ez a világ legjobb országa, ahogy a Jakab is megmondta.

Asszem más érdekesség nem volt a héten. Egy kis adaléknak annyi, hogy van annak valami feelingje, amikor reggel úgy mész dolgozni, hogy végigmész a City road-on és kb. te voltál az egyetlen fehér ember az út alatt. Meg mikor látod az öreg raszta fekákat állni a taxisiroda előtt, bentről szól a reagge, azok meg nyomják a partit az utcán. Vagy mikor jön veled szembe bicón a raszta, és rázza a fejét, meg énekel egymagában valami reagge számot. Vagy ugyanez kocsiból, esetleg rap/hip-hop dagat dealerrel. Az a furcsa ezekben a fekákban, hogy meg kell szokni őket. Nem tudni, hogy ki veszélyes, meg ki nem, de Deni szerint nem para, akár még egy négerpubba is beülhetsz egy sörre minden gond nélkül. Szóval erősen rasszista vagyok, úgyhogy ezt a helyzetet még valahogy kezelnem kéne.

Itt dolgozom:

Na szerdán megvolt a nyitás, ott voltak mindenféle öltönyös meg kosztümös boss-ok, teljes staff az első napra, és nyomtuk ezerrel. Én asztaltakarításra meg mosogatógép ki-bepakolásra voltam beosztva egész napra, pontosabban 10-től. Ebben csak két gáz van, az egyik, hogy a bolt 3 szintes: 2 customer szint, és a harmadik a staff szint, ahol van a mosogatógép. Ez azt jelenti, hogy két emeletet kell mindig lépcsőzni a mosatlannal, aztán a tisztával vissza a földszintre. Egyébként nem olyan para. A nagyobb para az volt, hogy Hannah, az egyik brit kiscsaj tökéletesen alkalmatlan a szervezett takarításra meg mosogatógép kezelésre, szóval mikor megérkeztem, olyan kibaszott dzsuva volt mindenhol, hogy kb. két óra alatt sikerült rendszert teremtenem a munkafolyamatokban, és kitakarítani a konyhát, hogy ne legyen minden mindenhol össze-viissza meg dzsuvásan. Na aztán egész nap nyomtam a mosogatógépes témát. Egyébként  a gép nagyon atom, kb 5 perc alatt lenyom egy mosást, szóval nem szarozik. Nap végén mondta Christophe, a shop manager, hogy figyu, az van, hogy tudja, hogy ez most ilyen háttérmunka és hogy nem selling, de ugyanolyan fontos, mint az, és hogy kurva jól nyomtam egész nap, és ez nem csak az ő véleménye, hanem az egész ottlévő öltönyös menedzsmenté, szóval előléptetnek vezérigazgatónak. Najó, annak azér nem, viszont meg lettem dícsérve, ez a lényeg.

Csütörtökön punnyadás volt, ma meg megint nyomtam egy kilenc órát, de most már sellingeltem is, meg kávét is főztem, meg minden, mer most azt akarta Christoph, hogy nyomjam ezt is.

Egyébként durva, kifizetik a túlórát, látszik ez a világ legjobb országa, ahogy Jakab is megmondta. Egyébként a lényeg az, hogy meg vannak velem elégedve és ez jó. Mellesleg kurva fárasztó a meló, dehá ez van. Egyébként ráköttem, hogy kb. ez a világ legjobb melója, amit itt kaphattam. Egyrészt bent van a városközpontban, 15 perc gyalog (mer minden 15 perc gyalog, ugye Atesz, Viktor? ;)), angolok között dolgozom és nem uncsi, pörgés van, tudok beszélni is velük néha, ha épp nem szakadok meg, meg hallgathatok mindenféle akcentust a pult mögött a vevőktől, bár nem mintha az annyira sokat dobna az angolomon, de akkor is. Ja és 2 percre van a gyuroda, szóval meló után csak átugrom, bohóckodok valamit a súlyokkal, zuhany, aztán megyek haza. Ja és amit még nem mondtam, a z a legjobb az egészben, hogy a nap végén, ha zárásig dolgozom, akkor a megmaradt pasty-kből, amit kidobnának, annyit lehet hazavinni, amennyit nem szégyellek. Ma például elhoztam egy Lamb & Mint pasty-t, egy Sausage Rollt, két large és egy small Traditional pasty-t.

Na ennyi. Holnapra valamelyik munkatárssal össze kéne szerveznem magamnak valami pub-ot, mert most már csak az hiányzik. Heather mindig megkérdezi, mit nyomtam a szabadnapon, há mondom aludtam. Szóval mosmá igazán kéne neki mesélni valami jó bebaszós sztorit.

Vasárnapi tréning lenyomva, ma pedig összeraktuk a boltot meg kipucoltuk. Mondjuk fele ennyi melóból is meg lehetett volna csinálni az egészet, ha mondjuk nem mosunk föl meg porszívózunk minden kétórában, hanem csak a végén, mer összemászkálják, fúrják a falat meg faszom, de sebaj. Hülye angolok, takarítást sem tudnak kontrollálni. Találkoztam  csapat másik felével is. Bobby valami nyámnyila 45 kilós csávó, van egy másik csaj is, ilyen tipikusan dizájnos-brit. Az egyedüli nem angol a csapatban a shop supervisor, aki marokkói. Ő jófejnek tűnik. Egyébként Heathert bírom, meg a másik szőke britet, Annie-t. Többi majd kiderül. Holnap nyitás van, egyből 9 órát fogok dolgozni, szóval pörgés lesz.

Hétvégén volt itt valami motoha húga Deninek, aki Franciaországban él, hozta a kis szutyok kölkét is. Hétfőn napközben egész nap a szájbarúgott hangtorzítós megafonjával játszott, azt hittem már ráverek kettőt-hármat, mer egész nap azt hallod, hog ájlákitmúvitmúvit meg ájkilljú. Meg állok a konyhában, beszélgetek az anyjával, az meg odajön baszod, és elkezd ütögetni a műanyag kardjával. Először még poénra vettem, de mikor akkorát rávágotta könyökömre, hogy átlépte az ingerküszöbömet, aszittem rábaszok egy akkorát, hogy ottmarad a konyhapadlón. Aztán még jól combon is böködött a kis köcsög, akkor rászóltam, hogy ugyan hagyja már abba. Na az anyja meg. Jó fej meg minden, de azzal sincs minden rendben. Mikor éppen mondja a sokadik vicces sztoriját, egy pillanatra nem néz rád, csak jobbra-balra, aztán mikor befejezi, valami ordenáré idétlen módon elkezd röhögni, na és akkor meg végig téged néz. Te meg röhögsz neki egy kicsit, de az a baj, hogy azzal csak bíztatod, hogy tovább röhögjön. Ha nem hagynám abba a röhögést, szerintem egy félórát ellene magában röhögve. Kipróbáltam, és tényleg addig röhög, amíg nem hagyod abba.

Na kb. ez van. A hétvégi éjszakai dörömbélésre visszatérve nemtom mi volt, valami hülye beszívott szomáliai dörömbölt az ajtón valahol a házban, ennyit tudok. Na most megyek aludni, mert kurva fáradt vagyok, és ezt a szutykos esőt is veri az ablakhoz a szél, szóval kapja be a brit időjárás.

Kicsit jobban ment, mint a szerdai. Most már átlátom a workflow-t, hogy hogyan áramolnak a teendők szépen sorban. Látom a csapatmunkát. Megint voltam kasszában, főztem kávét, sütöttem is, kezdek belejönni. Igaz, hogy megint bakiztam párat, dehát ebből tanul az ember.

Mellesleg az bath-i shopmanager, ez a Mark, annyira nem szimpi nekem, de lehet, hogy énse neki. Az a tipikus vigyori angol, de igazából olyan, mintha le se szarna. Christoffal, az én shopmanageremmel volt egy rövid beszélgetésem: megkérdezte, mit gondolok, én meg mondtam, hogy most már kicsit jobban átlátom a dolgokat, és még azért bele kell rázódni. Visszakérdeztem, hogy neki mi a véleménye rólam. Mondta, hogy nekem nehéz ez a nyelv miatt, de ha próbálom, akkor nincs para. Helyeseltem, hogy ja, az a legnehezebb, hogy ugye minden angolul van, de én próbálom, úgyhogy ebben maradtunk. A nap végén szépen kezet fogott velem és megköszönte. Úgy láttam, hogy elégedett, szóval ez jó jel, remélem így is van. Vasárnap lesz az uccsó tréning, a boltot meg szerdán nyitjuk meg Bristolban és akkor indul a dolog élesben.

Volt egy vicces momentum is a tréning alatt. Heathert megtanítottam a hét napjaira magyarul. Szegény nagyon küzdött vele, de hát ő akarta. :) A hétfőt "héjtfö"-nek, a keddet "ket"-nek vagy "kedö"-nek mondja, a szerda közel rendben van, a csütörtök az vicces, kb. "csütrötök", de inkább mindig más. Péntek az "péjntek", szombat kb. rendben van, na és akkor a vasárnap okozta a legnagyobb derültséget, amit ő elsőre a "wash it up"-pal azonosított. Mondtam ja, kb. olyasmi, aztán valahogy megtanulta ezt is. Aztán nagy büszkén ment megvillogtatni magyar nyelvtudását, és elsorolta többieknek a hét napjait. Közben én hátul mosogattam éppen, odajött az egyik srác, kérdezte, hogy hogy is van ez a vasárnap, hát mondtam, hogy pont úgy, hogy v-a-s-á-r-n-a-p. Látszott, hogy pörög az agya, hogy megkísérelje-e kimondani vagy sem, de végül feladta, mert látta, hogy reménytelen számára, és úgy gondolta, hogy mégis csak égő lenne, hogy nem tudja kimondani rendesen. Mondtam Heathernek, hogy na, én pont ugyanezt élem át a ti angolotokkal, most legalább értitek a szitut. :)

Egyrészt mikor gyalogolsz hazafelé, van egy sarki négerkocsma, ami előtt állandóan állnak a fekák, és kocsiból bömböltetik a reagge-t vagy a hip-hopot. Mintha őriznék a területüket. Aztán van olyan is, hogy cirkálnak az utcán a feka gengszterek BMW-ben, Audiban esetleg Celicával és nyomatják a kocsiban az r'n'b-t. Meg olyan is van, hogy a 30 méterre lévő Dad's Cab nevű taxitársaság előtt állnak kint a raszták, és a házból kiszűrődő reagge-re táncolnak meg énekelnek. Mellesleg ez a Dad's Cab tuti valami pénzmosó.

És van olyan is, mint tegnap este, hogy arra ébredsz föl olyan hajnali 3-4 körül, hogy kurva nagy dörömbölések, zajok jönnek valahonnan a házon belül, a folyosóról, néha sikítás is hallatszik, meg egy "call the police" felkiáltás... Nemtom mi volt ez, de megkérdezem Denit, hátha tud valamit.

Megint összegyűlt néhány érdekes dolog a világ legjobb országáról. Megosztom a bolygó fejletlenebb részével, hogy Kelet-Európában is tudjátok, hogy mi lesz nálatok jó esetben 50 év múlva:

- Ritkán látsz dohányzó embert az utcán, viszont rengetegen sodorják saját maguknak a cigit, mert állítólag jóval olcsóbb, mint a kész (tailor-made) cigi.

- Ha 10 fok fölé megy véletlen a hőmérséklet és 10 percre kisüt a nap két jégeső között, minden csaj tangapacskerben meg kisszoknyában cirkál. Éjjelente meg egy szál semmi ruhában fagyoskodik az utcán az otthon-pub-club háromszög között.

- Ez a bájvigyor országa nappal. Ha segítséget kérsz mondjuk a rendőrtől, vagy bárkitől az utcán, az esetek nagy százalékában reflexszerű bájvigyor fogad, meg kedvesség, mikor útbaigazítanak. Az érdekes dolog, hogy éjjelente ennek pont az ellenkezője tapasztalható.

- Keverőcsap főleg nyilvános helyeken van, az otthonokban vagy egy-két nyilvános helyen szeretnek ragaszkodni a külön csap a forrónak, külön csap a jéghidegnek sémához. Ha megkérdezed tőlük, hogy ez miért jó, akkor nem tudnak értelmes választ adni. A legviccesebb, hogy ahol lakom, ott olyan csap van a konyhában, ami keverőcsapnak néz ki, egy helyről folyik ki belőle a víz, viszont ha belenézel a cső végébe, látni lehet, hogy van egy luk a hidegnek, meg van egy a melegnek, így csak a kifolyás pillanatában keveredik a víz, amit lehet is érezni. Egyszerre hideg és egyszerre foró. Idióták.

- Itt is van telemarketing, de megesik, hogy csöng a telefonod, fölveszed, és egy gép mondja föl a szöveget. Ami van olyan intelligens, hogy ha beleszólsz, akkor elhallgat, és ha csönd van akkor mondja tovább. Géphanggal telemarketingelni, ez igen. Az a durva, hogy valószínűleg működik, különben nem csinálnák.

- Itt a Marks & Spencerben nem csak ruha van, hanem, virág, kaja, mosópor meg mindenféle cucc. Szóval ez itt olyan mint a Tesco: hipermarket.

- Itt akkora divat a vegaság, hogy minden kajára ráírják, hogy suitable vagy non-suitable for vegetarian, meg egy helyes logót is rábiggyesztenek. És ezt tök komolyan is veszik, például a pasty shopban, ahol most éppen a tréninget nyomom, külön van vegetariánus tepsialátét a vega pasty-khez, meg külön fogót (vagy mi) kell használni a vega és nem vega kajákhoz, mikor kiveszed őket a pultból, és rakod a zacskóba vagy a tányérra a vevőnek.

- A másik ilyen nagy divat az organic food, azaz a bio kaja. Még áruházlánc is van biokajákra, meg divat kiírni, ha valahol organic food-ot használnak vendéglátóhelyeken. Még folyékony mosószerből is van bio, amit ugyanúgy műanyag flakonba töltenek... :)

Tegnan megint volt egy 8 órás tréningem. Rotációban voltunk beosztva 2 másik angol csajjal. Vagy kávétfőztél és asztalt takarítottál, vagy pénztárnál álltál a pultban és vendéget szolgáltál ki, vagy pedig sütöttél. A kávéfőzés nem para, csak bele kell jönni, a sütés sem, csak meg kell tanulni, hogy mit hogyan, a customer service az húzósabb, mert ha ebédidő van, akkor nagy a pörgés, meg baszkodni kell a pénztárgéppel is. Jó fárasztó nap volt, de igazából ne maz a nehéz, amit csinálni kell, mert azt gyakorlat alapján szépen meg lehet tanulni. A nehéz az, hogy angolok között kell mindent csinálnod, fölfögni minél gyorsabban a szitu, megérteni az infókat, reagálni, ilyesmi. Szóval föl kell kötni a gatyát, mert ha jól nézem az új staffot, akkor rajtam kívül max. egy idegenajkú van még a csapatban. Ezt vehetjük megtisztelésnek is, hogy külföldi létemre felvettek, viszont ha nem tudok rendesen akklimatizálódni, akkor baszhatom. Szóval hajtunk, holnap megint tréning.

Egyébként a shop managerem az nemtom, hogy jó arc-e vagy sem. Kicsit olyan kétszinűnek tűnik, meg úgy nemtom milyen véleménnyel van rólam, remélem ez majd kiderül időközben, mert eddig mondjuk csak két tréningen voltam. Majd vasárnap, amikor az utolsó kiképzést lenyomtam, rákédezek, hogy mit gondol rólam. Arra kíváncsi leszek.

Egyébként ma délre megsütöttem a maradék kolbászt, nem volt sokkal jobb, de a ketchup elnyomta az ízét. Csináltam rizst is, már alig várom, hogy betoljam este gyurodából hazaérve finom, nagy, sült csirkecombbal. Az lesz a napom csúcspontja.

Tegnap voltam tréningen délután. Tartottak kettőnknek egy 1,5 órás bevezetőt a cégről, kiszolgálásról, választékról, dress code-ról, miegyébről, aztán megtanultunk kávét főzni. Mondjuk ez erős túlzás, megmutatták az espresso-t a machiato-t, a latte-t, a capuccino-t, a mocha-t meg a forrócsokit. Kicsit error volt a fejemben utána, de hálistennek kaptunk egy kis bookletet, amiben benne van minden kávénak az elkészítése, szóval most azt jól áttanulmányoztam, holnapra jó lenne fejből vágni őket. Most már asszem értem melyik milyen és mi a különbség a kávék között. Mondjuk úgy, hogy az egész nap elhangzottak 60-80 százalékát sikerült dekódolnom angolról bele a kis agyamba. Holnap megint tréning, de most 9 órás lesz, nemtom mit fogunk csinálni, gyanítom megismerkedünk jobban a választékkal, pitét sütünk, pénztárt kezelünk, esetleg kiszolgálunk, ilyenek. Megkaptuk az egyenruhát is: két pólót, egy pulcsit meg két kötényt. Az egész dresscode-ban az a legszarabb, hogy cleanshave-nek kell lenni, borotválkozni meg szar.

Ma voltam Tesco-ban bevásárolni, a virsliket messzire elkerültem, vettem viszont csirkecombot. Tök olcsó, és olyan sültcsirkét csináltam belőle, hogy beszarás, ma gyúrás után jól betoltam egy bazi nagy combot. Kurva jó volt. Egyébként konklúzió, hogy főzni kell, mert ezek a kiporciózott fagyasztott kaják egyrészt nem a legjobbak, de ehetők, viszont macskadag mindegyik. Így is lefogytam 5 kilót, járok gyúrni, kell a kaja, mert ennek nem lesz jó vége. Szóval sütöm magamnak a csirkéket ezerrel, főzöm a bolognai szószokat, pörkölteket, bakonyi sertésbordákat meg ilyesmiket, és mire hazaérek, olyan szakács lesz belőlem, hogy akármelyikőtök elvehet feleségül.

Na srácok, végre elment ez a két semmirekellő, szutyok kelet-európai, vissza a szánalmas kis országukba, szóval most van időm összefoglalni, hogy mi is történt itt a remek, fejlett Egyesült Királyságban a hétvégén.

Péntek éjjel 1:20-ra ideértek persze már nem szomjasan, úgyhogy a kezembe is nyomtak rögtön egy kis Bacardi-kólát. Fölmentünk a lakásra, ledobtuk a cuccot, ott még beficcent pár feles meg ilyenek, aztán 2-kor elindultunk egy közeli pubba, amit Deni javasolt. Félúton találkoztunk valami fekával, akit magunk között csak Sealnek neveztünk, mert állítólag volt vágás is az arcán, pedig szerintem meg tök nem. Mondta, hogy szar az a hely, menjünk vele, mert a barátjának van egy kocsmája a közelben. Na mondom fasza, a lakással szembeni kocsma volt az, tele fekával meg néhány fehérrel. Ez az amire mondta Deni, hogy annyira nem érdemes kipróbálni, mert érdekes arcok vannak azon a helyen. Lementünk ittunk jófajta Guiness-t, már elég jól voltunk ahhoz, hogy elinduljunk be a városba kb. hajnali háromkor. Össze-vissza kóvályogtunk mert sehol nem volt nyitva semmi, aztán fogtuk magunkat aztán olyan 5-re szépen hazajöttünk.

Másnap kis városnézés, aztán 16-kor beültünk a Park Streeten (helyi Váci utca) a Wheterspoon pubba, ami franchise hálózat, nagy, igényes, rengeteg finom sör van meg kaja, és tök olcsó. Szóval nagyon bejövős. Itt bedobtunk néhány pint sört, aztán hazamentünk lecuccolni meg kajálni. Vettünk jóféle virsliszerűséget a Tesco-ban, hát az konkrétan emberi fogyasztásra annyira nem volt alkalmas. Lehet szörnyülködni a képen:

Rutinosabban korábban indultunk otthonról, persze Seal pubjában kezdtünk, merthogy csak bedobunk már egy sört. Na az egy sörből több lett, meg valami indiai építési vállalkozó rumos kólára is meghívott minket, találkoztunk egy magyar arccal is, meg billiárdoztunk keményen a pincéban ingyen. Aztán éjfél körül úgy éreztük ideje lenne nagyon gyorsan továbbmenni, akkor beraktam a maradék korsó sört a zsebembe mert kellett az útra, és kiosontunk befelé a központba.

A központ tele volt emberekkel, csak a pubok tökre bezártak, a szórakozó helyekre 2 után sehova nem engednek be, akkor sem, ha lenne hely, szóval megint az volt a program, hogy össze-vissza kóvályogtunk, hogy találjunk egy kocsmát, ahol lehet egy sört inni. Kicsit elbeszélgettünk egy orosz biztonsági őrrel, hogy mi a rákért nem enged be, szegény mindig azt mondogatta, hogy menjünk már, mert ő most "busy", de mi csak nem mentünk, hát valami szórakozás nekünk is jár. Na aztán ennek amiatt lett vége, hogy a másik bejáratnál kitört valami verekedés, mert nem engedtek be néhány embert, fickó lekapta a pólóját, kezébe kerítettt egy vasrudat aztán jól betörte az ajtón az üveget, szóval végül bejutottak. Rendőrök villángyorsan kiértek, nagy pánik, emberek egy része elindult haza, pár arcot letartóztattak, mi meg már csak azért is fogtuk magunkat, és fapofával csak besétáltunk az immáron őrizetlenül hagyott bejáraton, hogy aztán a pultosok küldjenek ki minket. De bejutottunk, szóval Igor bekaphatja. Győztünk.

Na innentől kezdődött az egyébként, hogy mindenkit kérdezgettünk, hogy ugyan mondjanak már egy pubot, ahol lehet inni egy sört. Az éjszaka persze sör nélkül végződött kb 5 után, viszont hasznos tapasztalatokkal gazdagodtunk a britekkel kapcsolatban. Nagy részük olyan szinten sötét és fogalma nincs, hogy hol egy rohadt pub, ahol lehetne sört inni. Kb. annyit tudnak, hogy mászkáljál itt, aztán lesz. De leginkább le sem szarnak. Volt, hogy odamész, bocsi, kérdezhetek valamit, és meg se áll, megy tovább, úgy kell utána gyalogolni az embernek, hogy végre szóba álljon veled, de akkor sem áll ám meg, hanem megy tovább. Egyszóval ezeknek nagy része valami sötét, üresfejű bunkó, akinek semmi agya nincsen, csak beöltözik esténként a trendi cuccaiba, elmegy valahová bulizni, aztán hajnal felé betol az utcán valami kaját, és hazamegy. Valahogy egytucat mind, mindegyik ugyanolyan, csak úgy él bele a nagyvilágba, de valahogy fogalma sincsen semmiről, meg hogy miért is csinálja azt, amit, leszarja a másikat, és nem segítőkész. Persze akadnak pozitív kivételek is, de az este végső konklúziója ez. Meg az, hogy Sealnél mindig sokkal eredetibb arcokat és valódi hangulatot találsz, mint a belváros akármelyik ugyanolyan szórakozóhelyén vagy pubjában.

A másik érdekes észrevétel, ha mindenkitől vettünk volna drogot, aki kínált minket, akkor egy hétig biztos jól lennénk.

Holnap délután tréning Bath-ban, szóval kezdődik a meló, most pedig megyek kajálni. Kösz srácok, hogy kint voltatok nálam! Aki akar, jöhet még.

Na srácok, hogy tartsam bennetek a lelket meló közben, bár mire ez a bejegyzés kikerül már úgyis mindenki rég hazament, de lagalább lesz mit olvasni hétvégén vagy egyből kettőt hétfőn. Naszóvalhogy tartsam a lelket. Megjött végre a laptopom szóval elmúlt az a furcsa remegés, amit azóta érzek, hogy laptopot láttam a Curry's kirakatában itt Bristolban. Meg mostmár az étvágyam is rendben és merevedési problémáim sincsenek. Van ékezet is és be tudok lépni a blog.hu-ra elsőre...

Most hogy visszakaptam az irdomámat megosztanék veletek egy nagyon durva dolgot. A héten fogkrémet kellett vennem ,mert van az úgy, hogy fogja magát és elfogy a köcsög. Szóval bementem a Tesco-ba, körbekémleltem, hogy mi a selection, és akkor megláttam ezt, amit nem bírtam otthagyni:

Minden fogkrém majdnem 2 fontról indult, ez 17 penny volt. Asszem mind dizájnban, mind árban rávertek a magyar Tesco-ra. Látszik, hogy ez Anglia, itt minden jobb, ahogy Jakab is megmondta. Egyébként meg az okosok úgyis azt mondják, hoigy nem az a lényeg, hogy mivel mosol fogat, hanem hogy hogyan. E gondolato megerősítésül használva megpörcsízeltem ezt a szperolcsó fogkrémet. az összeteői kb ugyanazok, mint a többinek, ízre oké, állagra is, semmi baja. Szóval hülye leszek ezentúl más fogkrémet venni. Sőt: Tesco fogkrémet otthonra is!

Ja és igen. Tegnap elmentem a gyurodába először. Van sok gép, nem rossz, viszont kicsit hülyén van elrendezve, de hát ezt tudjuk be a diszkont árnak. Legalább van szauna, és ZUHANY. Amit használtam. És nem volt olyan nagy szám elsőre. Igazából sokat vártam tőle, lehet tovább kellett volna böjtölni. Szóval lezuhanyoztam, jó volt, de semmi extra. Viszon később, este jöttem rá, hogy mennyire király ez, hogy ott le lehet zuhanyozni. Mikor ülsz este a TV előtt, már kajáltál, álmosodsz, és fázol, mert ezek a rohadt britek nem fűtenek, na akkor mínusz százmillió kilóméter gyémántnyi kedved van beguggolni a kádba és öntögetni magadra a vizet. Na akkor megértettem, hogy mennyire jó is nekem ez a gyurodába zuhanyozás.

A hétvégén várhatóan nem írok semmit, max vasárnap este, mikor kiment belőlem az alkohol, amit hétvégén várhatóan beviszünk a szervezetünkbe Atesszel meg Viktorral. Én nemtom mi lesz itt, remélem nem késelnek meg a feka dílerek, ha hazafelé négykézláb mászva, artikulálatlanul üvöltve lecigányozzuk őket. Hiszen úgysem értik.

Na megyek Windows telepíteni Deni gépére mert elbasztam a Linuxát. :) Mondjuk nem kár érte...

Sikerult belepni ebbe a szarba, ugyhogy megint irok. Az van, hogy itt fogok lakni majus 20-ig, amig meg nem jon Deni fia messzi Amerikabol. Mert olcso, es igaz, hogy a macskaulos tema olcsobb lenne, meg lenne ZUHANY, viszont ezt azzal a csellel kerulom meg, hogy biratkoztam egy konditerembe, ahol nemcsak gyurni lehet, hanem ZUHANYOZNI is. Meg van szauna, 31  font az elso honap utana 15 havonta. Meg a hulyenek is megeri, kb minden nap oda fogok jarni, szetgyurom magam, de csak azert, hogy ZUHANYOZHASSAK. Ma megyek eloszor gyurni meg ZUHANYOZNI.

Szoval ez a tulelesi terv majus 20-ig. Utana meg kiderul. Kozben majd beindula melo is, lesz zse, lehet kolteni, inni meg bulizni szolidan. Mar csak az a kerdes, hogy kivel...

Egyebkent fogytam kb 5 kilot, ugyhogy lassan mar nem dagadt lany vagyok, hanem jo csaj, amolyan igazan golyoerett.

Tegnap vettem gyurodaba jarni egy Nike meg egy Umbro rovidgatyat, meg mashol egy zsirjo pulcsit, fizettem osszesen 12 ezer valahanyszaz forintot, szoval szevasz Magyarorszag, mashol ezek ennyibe fajnak negyszeres fizetesert. Cipot is fogok kb. 6-8 ezerert.

Holnap megjon a laptopom is a szervizbol, szoval vegre lesz normalis irodam meg infrastrukturam az internethez (szar dolog a fuggoseg). Egyebkent tegnapelott delutan visszaigazolta a szerviz, hogy megjott, ma delben jott a level, hogy holnap kuldik javitva. asszem ez szolgaltatas, szevasz Magyarorszag, itt igy mennek a dolgok. Most mar egyertelmu, hogy Angliaban minden jobb, ahogy a Jakab is megmondta.

Egyebkent ha akartok, lehet jonni max 2-3 fos turnusokban. Egy turnust mar sikerult leszervezni erre a hetvegere (Viktor, Atesz), a tobbiek verodjenek csapatokba, aztan kitalalunk valamit. ZUHANY nincs, de mindenkit megtanitok vodorrel furdeni ingyen. Fiuknak elmeleti kepzes, lanyoknak megegyezes szerint gyakorlati oktatast is vallalok. Csak most, csak nektek, csak Bristolban.

Aki tudja Sas Istvan telefonszamat, ne tartsa magaban, mer kell a Virag Tibinek.

Vegre kaptam melot. Hihetetlen. Mondom hogy volt.

Hetfon elmentem Sales Assistant allasinterjura a JobCenterbe. West Cornwall Pasty Company a ceg, ami ilyen kajakbrit piteket arul mindenfele cuccal toltve. Szoval elmentem, beszeltem a csajjal, aki jugoszlav szarmazasu, es annyit tud magyarul, hogy koszonom, mert az anyja beszeli a nyelvet. Beszelgettunk, jo voltam, mondta, hogy este egyeztet a shop managerrel, es ha hivnak, akkor holnap be kell jonni masodik korre.

Delutan meg Nikivel beneztunk a Thistle Hotelba, ahol talan kaphattam volna melot, de persze kiderult, hogy kurvara nem, erre nem is vesztegetem tovabb a karaktert. Ezutan pedig elmentem a macskas novel talalkozni, akinek a hazaban lakhatnek ket kandurral, amig o negy hetig nyaral indiaban. Beszelggettunk, ize-mize, jovo het kedden kellene koltozni, 40 fontot ker hetente, en meg mondtam, hogy legyen harminc, aztan vegul abban maradtunk, hogy talan lehet 35 is, meg at kell gondolnom, mert uigg a munkatol a mostani olcso helyemtol, meg satobbi. O is meg atforgatja az agyan, mert van par jeloltje, es szerdan hiv, hogy akkor most mi van. Addig ki kene talalnom, hogy akarok-e olcsobban lakni negy hetig egy sokkal jobb hazban, sokkal jobb kornyekel, ZUHANNYAL, vagy maradok itt egy picivel dragabban, kemeny aggyal, zuhany nelkul, koszban, viszont garantalt tarsasaggal. Amostani helyemen majus 20-ig lehetnek, mert akkor jon vissza Deni fia. Szoval az eleg hosszu ido. A macskasban meg csak aprilis 25-ig, aztan tiplizni kene valami flatshare-be.

Na aztan hazaertem, es csorog a telefon, folveszem a shop manager az, aszondja holnap interju. Ha mondom gecijo, ott leszek, ez a melo ez kell nekem, muszaj megkapnom.

Ma elmentem interjura, beszelgettunk, aszongya oke, part-time melot tud ajanlani, heti 20-30 ora, jovo heten fizetett (utazas is) trening Bath-ban, utana levo heten nyilik a bolt Bristolban, es indul a melo az uj staffal. Ha bevalok, akkor 1 honap mulva, mikor nyitjak a masodik boltot a varosban, akkor garantal nekem egy teljes munkaidos allast az uj helyen. Mondom okepersze jo lesz az. Kezembe nyomott par papirt, amit holnapra ki kell toltenem, mert megint van egy talalkozo, ahol ott lesz az egesz uj staff, kicsit beszelgetunk, megismerjuk egymast, jol leszunk. Szoval baszod van melom, meg akkor is kurva jo, ha reszmunkaidos, most mar csak hajtani kell, hogy jol menjem a bolt. Kiszamoltam, 20 oraval szamolva, adot levonva siman fedezi a mostani alacsony megelhetesi koltsegeimet, plusz jut egy kicsi pubra is. Ha meg 30 orat szamolok, akkor kedvemre bebaszhatok minden hetvegen.

A melo oromere bementem a Full Moon pubba hazafele menet, mert megfogadtam, ha kapok melot, akkor itt leguritok egy sort. Gyerekek itt a Guiness-nek olyan selymes, kremes habja van, hogy hubazmeg. Es csak 3,20. Az a vicc, hogy a Heineken dragabb.

Ami a dilemma most, hogy menjek at a macskas hazba jobb korulmenyek koze, olcsobban, tarsasag nelkul, vagy maradjak itt szar korulmenyek kozott, de garantalt tarsasaggal. Bar ha megvan a melo, akkor ott ugye napkozben kell majd beszelnem, szoval akkor is fejlodik a kis angolom, de hat megiscsak egyedul ulnek estenkent, itt meg van aki pofazik hozzam, akkor is ha nem kene. Egyebkent most azt vettem eszre, hogy egyre inkabb kezdem megszokni az itteni beszedet. Szerintem miota idekoltoztem Bristolba, fejlodtem annyit, mint Chippenhamben osszesen. Szoval ha ezt nezem, csak ki kene itt huznom meg egy darabig. Max beiratkozok az egyik helyi konditerembe, ami egyebkent olcso, mert minden szamitogep vezerlesu, es nincs staff. Ez azert lesz jo, mert mindennap oda fogok jarni, de nem azert hogy eros legyek, hanem mert lehet zuhanyozni. Viszont kurva izmos leszek mire hazajovok.

A blog most kicsit takarekon lesz, mert itt most Linuxot tudok hasznalni kb a jovo hetig, amikorra megjon vegre a szervizbol a laptopom. Es ez a Linux valahogy szar, nem bir egy csomo weboldalt, elszalla rakba, ha bongeszek. A blog.hu-val is hadilabon all, most orulok, hogy sikerult belepnem.

Hat gyerekek tegnap olyan kulturalis szeletet kaptam az Anglia tortabol, hogy majdnem megfekudte a gyomromat. Az ugy volt, hogy delutan neteztem csendesen, Deni meg hivott, hogy itt van a kozelben egy ismerosenel, boroznak es nincs-e kedvem atmenni. Ha mondom perszehogy, megiscsak szocialzalodunk, vagy miafasz.

Szoval atmentem. Ott volt Jenie (vagy nemtom hogy irjak a nevet), a 69 eves motoros nagyi, Deni, es egy idos ficko hazaban voltak, aki 18 eves koraban jott ki Angliaba es azota ittragadt. Magyarul mar alig tud, de probalkozik. Nagyon megorult nekem, probaltunk beszelgetni neha meg minden. Lassan jol bebaszott mindenki, en csak szolidan italoztam, hogy probaljam kovetni a beszelgetesek fonalat, ami egyre nehezebbe valt. Ja, Deni szivott is, meg Jenie is hebe-hoba. A magyar ficko, Balazs, akit Peternek hivnak az angolok, mert nem tudjak megjegyezni a Balazst, egesz este fuzogette Jenie-t. Idos embert most lattam eloszor csajozni.

A hangulat akkor hagott a tetofokara, mikor valami Michael Jackson szam ment a radioban, na akkor elkezdtek tancolni baszod, ilyet se lattam meg. Aztan Peter elokeritett valami porcelan feszuletet a sarokbol, ram nezett, mikozben azt kiabalta rohogve, artikulalalanul: "You came from Hungary. This is England!", es a keresztet a ket no fele tartva elkezdett ordoguzest szimulalni.

Hulye angolok, angol hulyek.

Na csutortok este attelepultem az idos nohoz. Kb. ejfelig beszelgettunk a britekrol, bevandorlokrol, pubokrol, fuvezesrol a fiairol meg Magyarorszagrol is. Sokat pofazik es erdeklodo, szoval lehet vele beszelgetni sokat, ami jo. Mellette meg segitokesz, ad tanacsot, hogy hova lehet menni pubpa, meg mondta, hogy majd mutat is parat meg ilyenek.

A szallas az viszonylag okes, azt leszamitva, hogy it is kosz van, de ez tenyleg brit hagyomany. Ebben a Niki is megerositett, ma delelott vele voltam a varosban, es megosztottuk egymassal a kultursokjainkat. Az egyik a koszban eles: eszukbe nem jut takaritani, de a legjobb, hogy nem is tudjak, hogy hogyan kell, mert vagy takaritono jar hozzajuk, vagy nem takaritanak. A masik ez a vicces kert-mania. Itt a varos kozepen is hazak vannak es nem lakasok, es mindegyik hazhoz artozik egy kertnek nevezet ize. Ez ugy nez ki, hogy van egy kis hatso udvar, ami vagy be van szorva kaiccsal, vagy le van betonozva, vagy pedig burjanzik benne a gaz, talalhatsz benn nehany haromlabu szeket, egy 10 eves rozdas asztalt, meg szemetet akarmelyik sarokban tetszoleges mennyisegben. Na ez a brit kert. Megkerdeztem a not, hogy miert van mindegyik haznak kertje, es mondta, hogy azert mert a britek nagyon szeretik a kertjeiket, meg hogy a viktorianusok azok olyanok voltak, hogy gyujtottek a novenyeket a vilag minden tajarol, es hogy ez a kerseretet ez nagyon jellemzo a britekre. Hat olyan a brit kert is mint a brit lakas. Nalunk a panelek kozot akarhol szebb kerteket talalok, mint itt.

Na de visszaterve a szallasra. Szoval kicsit koszos de ezen most mar nem akadok fenn, kadban vizetfrocskolve meg vodorrel magadra ontve furdeni szar, de ez van. Az agy kemeny, de ez van. Viszont olcso. Majusig jo lesz, hacsak nem leszek catsitter. Niki mondta, hogy honap vegetol valami kollegaja elutazik valahova egy honapra es addig kell valaki, aki lakik a lakasban es vigyaz a ket macskara. Megemlitett engem, ugyhogy lehet, hogy egyedul fogok lakni ket macskaval egy honapig, szoval lesz partykero, aki akar johet. :) Mar ha tenyleg macskaulo leszek, mert mondjuk a novel legalabb lehet beszelgetni, a macskakat meg max rugdalni lehet.

Na aztan tegnap bevasaroltam millio kajat. Napi harom fonttal kalkulalva volt 30 fontom, amibol kellett vennem kajat, hogy kitartson vasarnap estig. Jelentem, siman meg lehet elni napi 3 fontbol. Vettem annyi fagyasztott pizzat meg kajat meg kolbaszt, hogy nem fert be a fagyasztoba, meg foztem magamnak 1 kilo marhahusbol bolognai szoszt, ami szinten megy fagyasztani. Ebbol a mennyisegbol tobb mint 10 napig fogok kajalni, az tuti. Mellesleg egy reszet a szomszed szomaliai orzi a fagyasztojaban mert ide nem fert be. Szoval ezentul az lesz a gyakorlat, hogy heti ketszer jarok Tesco-ba es egyszerre kevesebbet vasarolok.

Egyebkent delutan elegge melyponton voltam, mer ugy itt vagy egy idegen orszag idegen varosaban munka nelkul egy ideiglenes lakasban. Van x penzed ami eleg y ideig, nem tudod kapsz-e majd munkat, vagy mi van. Meg kell szoknod az uj szallast, a kemeny agyat, a frocskolos furdest, nincs egy stabil pont az eletedben, csak a bizonytalansag. Aztan nekialltam bolognai szoszt fozni, az jot tett. Este atjott egy baratnoje Deninek: 70 eves nagymama, aki motorozik, de a motorja mindig lerobban. Szoval atjott, ettunk a bolognaibol, ami izlett nekik, aztan beszivtak. En meg ott ultem egy 55 es egy 70 eves no kozott, es passzoltam tovabb a spliffet, mert par slukkot en is leszivtam, de annyi eleg is volt.

Jovo het penteken lesz Groove Rider, Optical es Bad Company tolem 10 percre a Blue Mountainben. Aki nem erti annak elmondom, hogy otthonra ok egyenkent jonnek es evente, itt meg csak ugy 3. szulinapja lesz a clubnak es mindharman fellepnek. A mellette levo clubban meg valami ellenbuli valoszinuleg hasonloan illusztris nevekkel, de nekem egy sem remlett.

Vegere itt egy video a lakasrol:

Hetfon megyek valami Sales Assistant allasinterjura a Job Centerbe, de valoszinuleg semmi eselyem, aztan delutan otkor meg a Niki megbeszelt nekem egy randit egy szallodai ismerosevel, hogy lehet hogy beferek a rendezvenyes csapatukba, ami ideiglenes melot jelent, de hat az ugye kurva jo. Szoval megint lehet drukkolni, ha nagyon unatkoznatok otthon, a szarorszagban, mert itt a briteknel minden jobb. Megmondta a Jakab is.

Hetfon turtam a netet rent meg melo utan. Kedden reggel kilenckor kezdtem Bristolban, hogy megnezzem az elso albit. Aztan menet kozben meg hivogattam par kontaktot allashoz, szetszortam varoszerte a kimaradt boltokba a CV-imet, meg megneztem par rentet es az idos nonel (Dani) fejeztem be a napot.

Melo ugyben az van, hogy egyszeruen a belvarosban kb. nincs tobb olyan bolt, uzlet, hotel, kaszino, amelyiknel ugy erzem, hogy lenne eselyem dolgozni, de ne adtam volna be a CV-met. Szoval kb. elfogytak a lehetosegek, most varok. Mondjuk par helyre meg beadok par jelentkezesi lapot mar a bristoli cimemmel, meg online is jelentkezek meg nehany helyre azt csumi. 2-3 het mulva meg kezdek ujra CV-t szorni az osszes helyen. Ez a taktika.

Egyebkent van egy olyan erzesem, hogy itt idegenajku most nem kap munkat. Egyreszt volt olyan, hogy azzal raztak le telefonon, hogy "it`s gone", magyarul a munka elkelt, meg van olyan is, hogy szimplan nem is hivnak vissza. Maximum a CV-det lehet otthagyni helyeken, de mondjuk szerintem semmit nem er a masik 50 CV kozott, amibol 40-nek angol a tulajdonosa. Merthogy itt az van, hogy a lengyelek mennek haza, mert szar, allitolag a magyarok is. Es a BBC kb ma egesz nap azzal foglalkozott, hogy a munkanelkuliseg atlepte a 2 millios kuszobot, amire 1997 ota nem volt pelda. Szoval jo itt a helyzet.

Rent ugyben az a konkluzio, hogy a belvaroshoz kozeli szobat kell talalnom, mert nincs kedvem berletre kolteni, szoval gyalogos kozlekedesre rendezkedek be. Amiket kedden neztem, azok vagy messze vannak, vagy nem ernek annyit, amennyiert adjak oket, szoval a legoptimalisabb megoldaskent Dani-nel fogok lakni, holnap este koltozom. A belvaros 15 perc seta, rohadt olcso is, mert 50 font hetente + 20 deposit, mig az alberletek 60-70-tol indulnak amihez hozzajon havi 40-60 szamla, meg 1 honap (240-300) deposit. Majusig ott tudok maradni, amig haza nem jon a fia, aki most Del-Amerikaban utazgat. Csak ketto baj van: az egyik, hogy nincs zuhanz, es csak kadba lehet furdeni, azt meg utalom es nem vagyok benne rutinos, de hat ez van, a masik meg, hogy sotetedes utan csak feka van az utcan es a dilerek allnak a haz elott. Ezt akkor kozolte a csaj, mikozben ragyujtott egy kis hasisra. :) Nem kell megijedni, egyebkent tok normalis, nyitott, kozvetlen, szoval annak ellenere, hogy segelyen el allami lakasban, nem lecsuszott alkoholista drogos. :) 55 evesen bohem es fiatalos. Jo arc.

Egyebkent a masik albi, ami sanszos bekoltozesre, ott van tole 15 meterre, csak az meg nem koltozheto. Ket angol dj srac lakik benne, akik dnb-t jatszanak. :) Szoval csabito. Igazabol ossze kene veluk spanolni bekoltozes nelkul akar, mer az idos nonel olcsobb lakni. Viszont ott meg helyben lenne a buli. Ezen meg elcsamcsogok.

Az itteni anyuka meg tok jo arc, annak ellenere, hogy szerintem mar szabadulna tolem: atutalt nekem 100 fontot erre a hetre, pedig ezen a heten mar nem is kellett foglalkoznom a gyerekkel, csak azzal, hogy talaljak szallast.

Osszegezve az van, hogy holnaptol a bristoli getto szelen fogok lakni rohadt olcson es ideiglenesen maximum majusig. Kozben keresem a melot, meg az albikat, ahova tovabb tudok pattanni idovel. Probalok szocializalodni, amennyit csak lehet, asszem eljott ennek az ideje. Aztan ha elfogy a penzem, hazajovok. Max. 2-3 honap, ha nem jon kozbe melo.

Most kicsit szarban vagyok. Szerdan koltoznom kell vagy hazarepulni. Mondom hogy jutottunk el idaig.

Penteken egesz nap Bristolban osztogattam a CV-ket meg application formokat toltogettem. Mindenhol az van, hogy nincs melo, most eppen nem keresnek uj embert, majd egy honap mulva fognak, vagy elvetve keresnek. Egy csirke gyorsbufeben azt mondtak kell melos, menjek vissza holnap. Szombaton visszamentem, kerdeztek meddig maradok, mondom 5-6 honap, azt mondja neki 2-3 evre kell ember, mer penz es ido betanitani. Krumplit meg csirket sutni, ocsem. Ezt sajnos buktam. A maradek idoben kiszortam meg egy adag CV-t, a ket nap alatt osszesen olyan 20-30-at talan.

Hazajottem, megfoztem a gulyast. Kicsit suru lett, meg sok lett benne a pirospaprika, emiatt edeskes lett, de egyebkent rendben volt. Befaltak, duplan is szedtek a vendegek is, megicsertek, jo vagyok.

Vasarnap reggel nem indult a laptop, behalt, nem jut el a BIOS-ig sem. Aki erti, annak jo, aki meg nem, annak eleg annyi, hogy nem indul. Szoval most az itteni gep lett behozva a szobamba (ezert nincs ekezet), hogy addig hasznalhatom, mert a gyerek le van tiltva a geprol egy hetre, mert tulsagosan tele van vele az agya.

Reggel mondta az anyuka, hogy hetvegen jon az uj au pair, szerdaig koltozzek vagy repuljek haza. Szoval most szar van. Probalok talalni kurva gyorsan valami helyet viszonylag olcson, ahova bekoltozhetek. Holnap felhivok par albit, meg talalkozok kedd este a bringas novel, aki 50/hetert kiadna egy szobat ideiglenesen. Meg varom, hatha hivnak melo miatt. Meg kozben keresek is.

Ha meg tudom magam huzni valahol jo aron, akkor ket honapig kint tudok maradni minimal koltsegen munka nelkul. Viszont kozben keresek ezerrel akarmilyen munkat, mert ha csak reszmunkaidos meg rovidtavu, akkor is keresek x penzt, es akkor meg tovabb kint tudok maradni.

Szoval most kurva bizonytalan minden. Par napon belul mennem kell vagy ideiglenes szallasra a bringas nohoz, vagy egy alberletbe, amit kiveszek. Munka nelkul nemtom kiadnak-e albit, ugyhogy meg egy kerdojellel tobb. Plusz ezerrel varom, hogy hivjon mar valaki munkaugyben, mert csak lesz mar valami eredmenye a kiosztott CV-knek. Nagyon remelem. Meg persze megy a melokereses. Most kezdjetek el szurkolni kurvara, ha eddig nem tettetek, mert most minden kockan forog.

Na, gyerekek, csak pár szóban. Ma kb. annyi volt, hogy felhívtak egy másik cégtől (Krishna Worldwide), hogy menjek már be állásinterjúra. Most utána gugliztam, hát ez is a Cobra Group tagja, úgyhog ide se fogok elmenni. Viszont holnap reggel bezúzok Bristolba, Niki tök rendes, mert kinyomtat nekem a munkahelyén annyi CV-t, amennyit nem szégyell, és azzal majd jól körbejárom az összes létező hotelt, pékséget, burgerest, autómosót, bordélyházat. Aztán vagy lesz valami, vagy tényleg nem tudom. Hazamenni nem fogok. Egyébként behazudtam az önéletrajzomba, hogy 2006-ban dolgoztam a Lake Balatonon a Fapuma Restaurantban.

Ma délután megint játszottam valamit a kölökkel. Most ilyen tolvajosat. Kb. az volt a koncepció, hogy raktunk a zsebünkbe szép köveket, kardoztunk, és ha megütött, akkor 5 másodperce ledermedtem és ő kilopott egy követ. Persze én sosem tudtam őt ledermeszteni, de mondjuk le is szarom. Kb. félálomban asszisztáltam, hadonásztam kicsit a karddal, meg hagytam, hogy szedegesse ki a köveket a zsebemből, azt csá. Örülök, hogy le tudtam beszélni a trambulinon ugrálásról, mert azér az mégis betett volna.

Mondom mi van, jó? Semmi. A genyamarketing céghez nem mentem el agyat mosatni, így is elég tiszta vagyok, mert - figyelem! Ma van a napja, hogy NÉGY HETE NEM ITTAM! Valószínűleg főiskola másodéve óta nem volt ilyen. Szóval nagy nap ez a mai.

Ezen kívül mondom milyen morzsákat sikerült itt összeszednem, hogy megoszthassam veletek. Nem lesz benne macskadugás se pina, lányoknak fallosz, de talán így is élvezni fogjátok.

Egyik kemény dolog, hogy ma bevásároltam a gulyásleveshez, amit hétvégén fogok főzni, hogy végre megtapasztalják, milyen az, mikor egy ételnek van íze. Rájöttemm mi itt a kemény. Minden kaja ugyanolyan ízű: semmilyen. Mert egy kaptafára készül: borsó-kukorica-répa szentháromság, emellé bele lehet aprítani valami húst vagy darálthúst esetleg, paradicsompürét meg valami bizonytalan eredetű növényeket, leveleket még, ezt összesütni vagy összebuggyantani a gyorsfőzőbe és kész a kaja kb. Na majd kapnak ezek jó magyar gulyást, ami meg lesz sózva, hogy legyen íze.

Na de visszakanyarodva a Tescóra. Reggel voltam, 9 előtt nincsenek nyitva a pénztárak. Nézem, hogy most akkor hogy fogok fizetni: állok még egy darabig, vagy elfutok a cuccal. Aztán észrevettem, hogy vannak önkiszolgáló pénztáregységek. Nagyon állat. Odamész, leolvassa a vonalkódot, ha valamit le kell mérned, rárakod a pultra és megnyomod az érintőképernyőn, hogy mi a cuc, szépen összeadogatja, fizethetsz kártyával, készpénzzel, bedughatod a pontgyűjtőkártyádat, Attila a farkát is, meg kupont is használhatsz. Jó magyar ember módjára elsőre az fordult meg a fejemben, hogy hogy lehet itt lopni-csalni, de aztán persze egyből elszégyelltem magam.

A másik jó hír? a postás ma meghozta az NI-számomat, úgyhogy most már csak egyvalami választ el a munkától: hogy nincs. Spammelek mindenkit CV-vel meg referencialevéllel, semmi válasz, regisztrálok ilyen CV-feltöltős oldalakra, küldözgetem a munkaerőközvetítőknek a CV-t, hátha. Azt hiszem most már nem szarozok. Pénteken bemegyek Bristolba, és gyalogosan fogok munkát szerezni. Van egy autómosó a kinézett albérlet tövében, oda is benézek, hogy helló, jönnék autótmosni fakjúbazmeg, és gondolom egyből fölvesznek majd. Meg vannak címeim hotelekhez, hogy hova keresnek recepcióst meg bar staffot, de ahova meg nincs, oda is bemegyek, hogy heló, jönnék dolgozni fakjúbazmeg. Meg burgeres, meg boltos, meg minden. Szóval valami kéne.

Hogy legyen gyerek is a posztban. Hétfőn meg kedden először kimentünk a kertbe trambulinozni. Mondjuk ezt már mondtam. De a lényeg az, hogy kedden ugye megint, és persze megint nem tudtam mit játszunk, de most valami verekedős volt, semi-finallal meg finall-al, meg minden szarral. A lényeg hogy csináltam amit mondott, azt csá. Már amennyire tudtam. Mer most képzeljétek el azt, hogy míg ő ül a trambulinon, neked folyamatosan pumpálnod kell, hogy földobja a trambulin, és akkor ő ezt élvezi. És mikor már fél órája csak ezt nyomod, és lihegsz és sajog a combot, és abbahagyod, és mondja, hogy bounce, na akkor fákjúbazmeg. Persze nyomtam, nade mennyire örültem, mikor végre befejeztük a harcot. Még az a szerencse, hogy a szöcskelábam erős. A Judit anyukája is megmondta, ő meg ért hozzá, szóval nincs vita.

Ma megvolt az interjú. Igazából tetszettem nekik, szerdán kéne visszamenni, hogy találkozzak a góréval, meg a csapattal. Csakhogy. Ez egy olyan tipikus, amcsis, agymosós cég, inkorrekt cég. Először is nekik kurvára mindegy ki jön, csak jöjjön, vadásszák az embereket. Ezt onnan tudom, hogy egyrészt azonnal viszahívtak, a CV-met meg az ímélemet basztak elolvasni, mert nem voltak tisztában azzal, hogy hol lakom. Elmentek, leültettek  váróba, kitöltettek velem egy lapot az adataimmal, és a kezembe nyomták a válllati újágot, hogy ezt lehet olvasgatni. Az a címe, hogy Leader Magazine, baszod. És egy széttárt kezű, éppen örülő öltönyös geci van rajta. Kinyitod, valami vezetők írnak a jelenlegi recesszióról, és hogy nekik ez éppen miért jön kurva jól, és hogy hogyan profitálnak belőle az összes többi céggel ellentétesen. Aztán van pár oldal sikersztori a kirakatemberekről, kb ilyen karrierrel, hogy: "jelentkeztem, a második napon csoportvezető lettem, két hét múlva meg asszisztens tulajdonos". Hát a kurva anyád, azt. És ilyenből van vagy 10. Meg van ilyen remek beszámoló valami rendezvényükről, ahol rohadt sok öltönyös örül, vidám és persze mindenki sikeres. Az interjún bezséltem a csajjal, szépen alámondtam az elvárt választ, mondta, hogy oké vagyok. Aztán kérdeztem, hogy most akkor mi is a munka, és valami olyasmi derült ki, hogy mostanában leginkább alapítványoknak adománygyűjtés, de dolgoznak sok nagy cégnek, meg ilyesmi. Változatos a meló, bent kezdesz az irodában és aznap derül ki, hogy hova mész sales-ezni. Ja, és csapatban kell dolgozni. Na, kb. ennyit sikerült kiszedni belőle. Ja a csaptra meg rágyúrnak, ahogy hallottam ,mert amíg töltögettem a jelentkezési lapot és vártam az interjúra, az egyik szobában valami agymosó tréning mehetett éppen, mert olyan hangosan örültek, meg vigadtak, hogy majdnem én is megtértem. Ja meg van ilyen programjuk is, valami ötlépcsős, hogy tréningeken kersztülmész és a végén tulajdonos leszel. Aha. Anyátokat. Ha megguglizod a Cobra Group-ot, amihez ez a cég is tartozik, akkor kiderül, hogy mi is van. Szégyen-szemre én csak odáig jutottam, hogy a Mantra Marketinget gugliztam, az pedig még tiszta. Looser vagyok, ez előbb is kiderülhetett volna.

Szóval ennyit a mesés melóról, az tuti, hogy nem megyek vissza, max. kíváncsiságból, de nincs kedvem kifizetni 6.90-et a jegyre, tehát max. akkor ugrok be, ha arra járnék rentet nézni.

Nade aztán szépen hazajöttem, elhoztam a kis szutykot a suliból, aztán szépen leült gépezni. Ma nagyon fel volt pörögve, végig ordibált meg visongatott, már magyarul szidtam az orrom alatt, hogy fogja már be, mert éppen állásajánlatokat olvasok meg albikat nézek. "Look, look, they are chasing me", jól van mondom "Úúúhh, very good, Alex, very good". "Look, it's funny, isn't it?" "Yes, it is, bazmeg." "Guess what is the most powerful unit." "I don't know, Alex." "Just guess." "The longswordsman." "No, the javelin thrower." "Ohh, very good, Alex." "Look, the crazy imp is fighting with me."  "Úhh, the little crazy imp." "He is not enogh strong to defeat me." "Yes he isn't, Alex. You are the most powerful character in the whole RunScape world, Alex." "Do you like this music?" "Yes, I like it, Alex. Csak mosmár kussoljál légyszi." "It is a cool music, isn't it?" "Yes, it is, Alex, bazmeg." Na kb. így telik a napunk.

Egyébként ma kimentünk a trambulinon is játszani. Fogalmam sincs mit játszottam, csak összevissza kellett ugrálnom meg néha kardoznom, volt olyan is, hogy csak körbe rohangászott a trambulinon aztán mondta sztorit. Volt benne steel dragon, meg valami star is. Kb. ennyit értettem belőle.

A másik dolog, ami halálba idegesít, az a macska. Az egyik, ha baja van, így odajön, és elkezd neked nyávogni. De véletlenül sem tesz semmi ráutaló magatartást, hogy mi a szart akar, csak ott van, néz rád, és nyávog. Há falhoz tudnám vágni olyankor. Általában egyébként azt akarja, hogy nyissam ki neki az ajtót, mert vagy bejönne ennni, vagy kimenne szarni, vagy átmenne a másik szobába inni. De csináljon már úgy, mintha próbálkozna megértetni, hogy mit is akar, ne csak ott álljon és nyávogjon, mert fölrúgom. Szerencsétlen elkényeztetett kisköcsög. Legalább egy rohadt gesztust tenne, hogy mit akar, de nem, találjam ki. Hát az anyádat azt. A másik meg ugyanúgy nyávog, ha be akar jönni, de kinyitod az ajtót, akkor meg megijed tőlem, aztán gondolkodik, hogy most akkor bejöjjön-e. És félre kell állnom, hogy be merjen fáradni az ajtón őnagysága, és gyorsan elspurizzon a lakás másik végébe. Nyomorult dögök. Egész nap zabálnak, döglenek a kanapén, de ha kell valami, akkor elkezdenek nyávogni, te meg barchobázzál, hogy mit akarnak. Ilyen undorító állat, mint a macska, nincs még egy a földön.

Tegnap 10 címet végigjártam Bristolban reggel 10 és este 18 óra között. Elég strapás volt. Hol sütött a nap, hol pedig ez a köcsög brit specialitás, ez a drizzle (nagyon finom szemcséjű eső) hulltott az égből. A szél persze egész nap fújt. Hogy tudnak ezek itt élni? Hasznos tapasztalatokkal gazdagodtam, hogy melyik kerületben milyenek az albérletek és a közlekedés. Azt hiszem eldöntöttem, hogy Totterdown elején érdemes lakni, mert vannak buszjáratok, nincs dugó, de akár gyalog is bemehetsz a városközpontba, mert nem olyan vészes (20 perc). Nagyon szép a környék, egy nagy dombon fekszik, van a közelben olcsó kajaforrás (ASDA, Tesco, Sainsbury's) is.

Eddig két albérlet sanszos Totterdownban. Az egyik 300 font havonta, egy angol srác meg egy csaj lakik benne, tiszta lakás, szájamban a buszmegálló 3-4 buszjárattal, meg a szupermarketek.

A másik ennek a közelében van, lejjebb a dombon, közelben egy busz jár meg egy éjszakai (ami nem hátrány), de ha fölmegyek a domb tetejére, akkor ott a többi is. Közelben szintén szupermarketek, domb tetején konditerem. Négy angol csaj lakik itt, a lakás nagyon szép, tiszta, otthonos és van benne két fürdőszoba is. Ez 325 font havonta, plusz 5 font a netre. Ez a kedvencem.

Namost lehetne más környékekre költözni, és akkor mondjuk megúsznám 50 fonttal olcsóbban (250-280) környékén, de sokkal jobb érzés úgy hazamenni, hogy szereted a házat, ahol élsz. Vannak közepes albérletek, amik csak kicsit koszosak, kicsit esnek szét, lelakottak, rumli van, meg van olyan is, ami eszméletlen dzsuvás szar. De tudjátok, hogy köcsög kék vagyok, úgyhogy nem bírom a felfordulást. Rend legyen.

Eddig a legextrémebb példa a városközpontban volt, egy lengyel csaj helyére költözhettem volna be. A ház több lakásból áll, kb. úgy nézett ki, hogy bemész, és áll a szemét a lépcsőházban. A lépcsőfordulba lenéztem, és ott volt egy lezuhant bevásárlókocsi, meg szeméthegyek. Megyek föl a lépcsőn, végig szemét, be a lakásba. Zsúfolt, lelakott, 6 tanuló lakik benne a világ minden tájáról kb. A lengyel csaj tök édes volt, meg kedves, viszont kicsi buta, mert többször is felhívta rá a figyelmemet, hogy hangos a lakás, mert kintről bejön a város zaja, meg még azt is mondta, hogy vékonyak a falak. :)

Na ennyit az elbérletekről. Amit megállapítottam a britekről a hétvégén: teljesen idióták, mert ahogy 10 fok fölé megy a hőmérséklet és egy percre kisüt a nap, már papucsban mászkálnak az utcán. A másik, hogy ezek használják mobilon a hangpostát. Nem gondoltam volna, hogy van ember a földön, aki képes egy géppel beszélgetni, ahelyett, hogy küldene egy sms-t, vagy felhívna később, vagy megvárná, hogy visszahívják. Egyébként lehet, hogy ezért nem hívják vissza az embert, mert hangposta-buzik. Úgy vannak vele, hogy beszéljek a hangpostára. Vagy nemtom. Más kultúra.

Egyébként ma ilyen durva idő van: hol kisüt a nap, hol meg zuhog az eső. A szél meg majdnem elfújja a házat.

Na, gyerekek az van, hogy ma délelőtt elküldtem a CV-met valami sales-es, marketinges melóra (is), aztán kb. egy órára rá hívtak, hogy hétfőn állásinterjú, és ha sikeres lesz, akkor délután még bent kell maradnom, hogy megismerkedjek a staffal. Há mondom jó, legyen. Gyanítom, hogy valami ügynökösdi az egész. Egyrészt mert 15 embert keresnek és új ügyfelek keresése a feladat, ráadásul kurva gyorsan jött visszajelzés. Szóval kb. minden jöttment jó nekik. Hát meglátjuk, leszarom, ha van meló megyek. Mondjuk nemtom, hogy fogok angolul új ügyfeleket szerezni, de majd kiderül. Egyébként most nézem, hogy észak-keleti régióban kell mindezt csinálni. Hát ezt most így nem tom hogy. Na mindegy. Egy interjúval csak nyerhetek.

Egyébként holnap megyek megint Bristolba reggel 10-re renteket nézni. Van nyolc darab címem, amihez még lehet hogy hozzájön napközben 2 vagy 3. Szóval elég durva nap lesz.

Ja és valami a végére, hogy a Viktor is elhiggye, hogy Anglia a világ legjobb helye minden kétséget kizáróan, ahogy Jakab mindig is mondta mindig, de mi nem hittünk neki:

Ja, utállak titeket, most jut eszembe, hogy én itt írom a blogot, ti meg éppen isztok. Szerdán volt három hete, hogy nem ittam. Lehet sajnálni.

Na az van, hogy ezt meg kell osztanom veletek. Van itt egy olyan találmány, hogy lassúfőző, vagy mi a retek. A lényege az, hogy kb. úgy néz ki, mint egy fritőz (ez szép magyar szó), csak nem olajat raksz bele meg hasábburit, hanem amit találsz a konyhában. Legalábbis itt úgy használják. Az benne a trükk, hogy nem gyorsan, hanem lassan főz, alacsony hőfokon, és kell neki egy fél nap, mire összeérik a kaja, viszont úgy lehet hagyni az idők végezetéig, mert sosem fő túl. (Igazából szerintem annak a kajának, amiket itt kapok, teljesen mindegy, hogy túlfő vagy nem.)

Szóval ez a szerkezet, és most jön a kajatörténet, mert ennek a segítségével az is van. Tegnap reggel úgy indult a dolog, hogy lassúfőzőbe beledarabolt anyuka hagymát, répát (szigorúan hámozatlanul), aztán húsdarabokat rakott bele meg kolbászt, némi fűszert, de sót szigorúan semennyit, arra fogadni merek. Ezt meg fölöntötte vízzel. Szóval ilyen félig leves állaga volt. Asszem ez volt a kiindulási alap. Ez lassan összebuggyant délután 16-ra. Akkor este, mikor hazajött 18-kor, még belenyomott egy kis vegyeszöldséget (kukorica, répa, borsó), meg valahogy reggelig még belekerült egy kis maradék tortilla tortellini is, mert mikor reggel belenéztem a folyamatosan bekapcsolva lévő cuccba, már az is ott úszkált benne. Így nézett ki:

Ebédre ettem belőle egy kis maradék rizzsel, szigorúan ráborítva fél kiló sót (már mindent rutinból így eszek). Megszokás kérdése a dolog. Mondjuk mikor szüleim meglátták, anyám fölsikoltott és azt mondta faternak, hogy tüntesse el ezt a képet, mert mindjárt hány. Azt mondták moslék, és igazából nézőpont kérdése a dolog. Itt ételnek hívják. Más kultúra, ennyi.

Most meg jönnek az alantas ösztönök. Elmentem Alex-ért a suliba délután, szépen sütött a nap, a kis szutykok meg kint kriketteztek az udvaron (persze ilyen játékkrikett volt csak brit kiskrampuszoknak). Na és srácok, ugye az van, hogy van az, a kor, ami fölött, és van az, ami alatt. Ez alatta volt jóval. Szóval ott krikettezik a kis szőke, kékszemű, vékony, maximum hétéves kislány kék egyenruhában, kék térdzokniban, meg egyszál kis rövidnadrágban úgy, hogy kilátszik a kis fehér combja. Képzeljétek el, én meg elképzelem az arcotokat, és már hallom a sziszegést. Az a szerencse, hogy türelmes vagyok. Milyen jó lesz ha megnő.