Tegnap ugye lemostam két verdát. Este itt volt az anyuka barátnője vacsorázni, meg itt is aludt, és alaposan meg lettem dícsérve, hogy mennyire degecijól tudok is én autót mosni. Valószínűleg megirigyelhette a csillogó-villogó verdákat a ház előtt, szóval ma lemoshattam az övét is 10 fontért...

Ma egyébként nagy vendégség volt, mert ugye szülinapja volt a nőnek. Reggel fölköszöntöttem, vettem neki csokit, amibe olyannyira beletrafáltam, hogy mondta, hogy ez a kedvence.

Aztán itt volt Michael is, a srác faterja, megemlítették, hogy szeretné T-cut-olni a kocsiját, ami azt jelenti, hogy lepasztázni olyan pasztával ami színez is (el akarja adni). A sirályok ugyanis teleszarták a kocsiját, az meg nem tesz jó a fényezésnek, mert savas. Plusz állítólag a brit nap az olyan, hogy minden piros verdát megfakít. Hát így jártak: szar nap, köcsög sirályok. Én viszont jól jártam. Megbeszéltük, hogy segítek neki lemosni a kocsit meg T-cut-olni, szóval ott megint üti a markom legalább 10 font. Asszem bejött az élet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.