Hat gyerekek tegnap olyan kulturalis szeletet kaptam az Anglia tortabol, hogy majdnem megfekudte a gyomromat. Az ugy volt, hogy delutan neteztem csendesen, Deni meg hivott, hogy itt van a kozelben egy ismerosenel, boroznak es nincs-e kedvem atmenni. Ha mondom perszehogy, megiscsak szocialzalodunk, vagy miafasz.

Szoval atmentem. Ott volt Jenie (vagy nemtom hogy irjak a nevet), a 69 eves motoros nagyi, Deni, es egy idos ficko hazaban voltak, aki 18 eves koraban jott ki Angliaba es azota ittragadt. Magyarul mar alig tud, de probalkozik. Nagyon megorult nekem, probaltunk beszelgetni neha meg minden. Lassan jol bebaszott mindenki, en csak szolidan italoztam, hogy probaljam kovetni a beszelgetesek fonalat, ami egyre nehezebbe valt. Ja, Deni szivott is, meg Jenie is hebe-hoba. A magyar ficko, Balazs, akit Peternek hivnak az angolok, mert nem tudjak megjegyezni a Balazst, egesz este fuzogette Jenie-t. Idos embert most lattam eloszor csajozni.

A hangulat akkor hagott a tetofokara, mikor valami Michael Jackson szam ment a radioban, na akkor elkezdtek tancolni baszod, ilyet se lattam meg. Aztan Peter elokeritett valami porcelan feszuletet a sarokbol, ram nezett, mikozben azt kiabalta rohogve, artikulalalanul: "You came from Hungary. This is England!", es a keresztet a ket no fele tartva elkezdett ordoguzest szimulalni.

Hulye angolok, angol hulyek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.