Mérleg

Címkék: munka kultúra angliában minden jobb

2009.12.02. 00:18

Köszi mindenkinek, aki ott volt a pénteki akácfás sörözésen. Jó volt titeket újra látni, annak ellenére, hogy büdös kelet-európaiak vagytok mind, McDonaldsotok ugyan van pár éve, de Starbucksotok sosem lesz. Ebben mérik a civilizációt, ugye.

Na lényeg a lényeg, ugye azért jöttem haza, hogy igyak veletek, meg legyen két állásinterjúm, amiket sikeresen meg is ejtettem pénteken meg vasárnap. Mindekttő jól sikerült, igazából szerintem szarrá meg vannak győzve, hogy én kellek nekik, 99% az egész, és nagyon remélem, hogy az az 1% is bejön majd. Eredményt a héten ígértek. Ha kellek, január első hetében jövök haza végelegesen, ha nem, akkor nemtom mi a fasz lesz, esetleg február, de legkésőbb március eleje, mert talán bepróbálok még egy nyelvvizsgát itt, ha a jövő heti nem sikerült. Vagy az is lehet, hogy azt már otthon, fogalmam sincs. Kapjam meg az állást és menjek haza januárban, az a tuti szerintem.

A másik meg, hogy most kicsit szarul érzem magam, elmondom miért. Nyáron kurva jó volt hazamenni, mert egyrészt 6 hónap után mentem, másrészt Budapest mégiscsak nyáron az igazi, ráadásul Sziget is volt, miegymás. Most meg visszamentem a télbe, és a levegő érezhetően büdös volt, mindenki depis, a város szürke, szét van tegelve, az épületek rohadnak, minden esik szét. Egyszerűen sehol nincs az a rend, amit itt Bristolban megszoktam: hogy minden rendezett, jobban takarítják az utcákat, az embereknek jobb hangulata van. Ez az egész város valahogy élhetőbb, sajnos azt kell hogy mondjam. Valahogy sokkal pozitívabb hangulata van. Itt nincs bunkó buszsöfőr, aki lebasz, mert még nem tudtál bérletet venni, nincs arrogáns banki ügyintéző, a csövesek nem kotorásznak a kukában. És ráadásul furcsa volt hazamenni a családhoz, együtt lakni velük megint, mikor itt saját, önálló életem van. Az egész olyan volt, mintha visszalépés lenne. Furcsa kimondani, de valahogy nem találtam a helyem most otthon. Azt hiszem nagyon megszoktam már ezt a várost, meg az itteni életemet. Ha pedig visszamegyek, ezekkel a dolgokkal mind meg kell birkóznom, és nem tudom hogy fog menni, de valahogy majd biztosan ugye.

Szóval most szar, mert ugye lehetne itt élni, egy jobb hangulatú, jobban szervezett, élhetőbb környezetben, városban és ugyan kicsit más, de egyáltalán nem rossz kultúrában. Lehetne dolgozni tovább a pasty shopban, megkapni a fizetést, amiből teljesen jól meg lehet élni, lehetne fölfelé mászni a vállalati ranglistán, vagy előbb-utóbb keríteni jobb melót jobb fizetésért, csak az a kérdés, hogy minek? Mert itt én külföldi vagyok, és még nagyon sokáig az is maradnék. És nem hiszem, hogy megéri több évet beleölni. Viszont otthon meg a depi van és a teljesen szétbaszott ország teljesen kész emberekkel. Bizonytalanság mind szakmailag, mind gazdaságilag, mind politikailag, mindenhogyan. De mégis az a szaros ország a hazám, és ott vagytok benne ti. Van ott elég minden, hogy ne érje meg nulláról kezdeni, és eldobni azt a teljes 24 évet és belemenni a semmibe.

 

Balunak pina és csöcs.

A bejegyzés trackback címe:

https://chippenhamtrip.blog.hu/api/trackback/id/tr951567817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mogyiasomogyi 2009.12.04. 10:28:46

Hajjajj Szofikám :(
Látom a keleteurópai rendetlenség elkeserített. Gyere haza, rendbetesszük az országot a kedvedért, hogy aztán részegen esténként frankón szétverhessük közösen :D (Találtam nevet is: Dévavára-effektus :D)